St Germain – Zenei túláradás Paloznakon

1758

5. alkalommal startolt a Palóznaki Jazz Piknik, ahol a középpontban természetesen a jazz, a finom borok és az utánozhatatlan balatoni táj volt. Ugyan a fesztivál még gyermekcipőben jár, de évről-évre színvonalasabb, mind zenei felhozatalban, mind szervezésben is. 

Csütörtökön, a Piknik nyitónapján már olyannyira felhevült a hangulat, hogy a bálna énekkel nyitó St Germain teljesen kipukkasztotta a buborékokat és az addig békésen, pokrócon csücsülő emberek mindent suttba vágva vonaglottak a színpad előtt. Nos, miért is lehetett ez így? A francia St Germain egy olyannyira izgalmas és pikáns zenei ötvözetet hozott létre a 90-es évek derekán, aminek az augusztusi csillaghullás közepette ember legyen a talpán, aki ellenáll. A francia dj ötvözte a house ropogó ütemeit az afro zene és a nu jazz lágy vonalait, amitől a palóznaki közönség és jómagam is ámultunk-bámultunk.

St Germain szilárdan állt bástyája, a dj pult mögött, ahonnan irányította kis bohém csapatát, akik gondoskodtak arról, hogy a ruhánkon az est végére egy száraz folt se maradjon. Közönség guggoltatás, tapsolás és bolondozás volt, persze hibátlan zenei háttérrel és sok-sok mosollyal. A fesztivál talán egyik hátulütője az üveg borospoharak voltak – amit értek én, hogy piszok elegáns és nívós, de mindig van az a pillanat amikor jókedvében valaki kiejti kezéből és egy ilyen tánc után az ügyeletes orvos csipesszel szedegetheti ki egyenként a szilánkokat a táncoló talpakból.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here